A XX. század egyik legnagyobb orosz gondolkodója ma még ismeretlen nálunk, pedig a mítoszkutatásban sok tekintetben Mircea Eliade-t és Northrop Frye-t megelőzve jutott olyan megállapításokra, amelyeket a szakirodalom ma is alapvető fontosságúnak tart. A húszas években írt tanulmány (Loszevet nem sokkal később letartóztatták, és szabadulása után sokáig nem publikálhatott) ma is megkerülhetetlen a mítosz pontos meghatározásának kérdése tekintetében.
Loszev következetesen képviselte azt - a nyugati mítoszkutatásban csak később elterjedt - álláspontot, hogy a mítoszt csakis és kizárólag mítoszként, azaz eleven, átélt, személyes valóságként lehet vizsgálni, a mítoszban való „benne élést” használva kiindulópontként.
No comments:
Post a Comment